Georgikon Fiatal Gazda Klub 2017.03.21.

László Anita
Nyomtatóbarát változat

Az idei szemeszter második klubját zártuk. Mostani alkalmunk fénypontja a sertés, mint gazdasági haszonállat volt. A téma javaslat a hallgatóság irányából érkezett, mivel eddig még nem nagyon volt szó állattartásról. Így az igények kielégítésére egy szakmabelit kértünk fel az soron következő előadás megtartásra. Egy sertés telep életét és a vele járó kihívásokról hallattunk. Előadónk végzettségét tekintve állatorvos, de ennek ellenére és sertés telep élén dolgozik nem is akármilyen formában. A családi gazdaságot a szülei alapították majd ő és testvére is most teljes munkaidőben ott dolgoznak. Első hallomásra elég furcsán hangozhat, hogy valaki orvosi végzettséggel egy sertés telepet vezet, de a végére meglátjuk, nem is olyan rossz dolog ez. A termelés a szlovák határtól nem messze található, aminek kapcsán egyből a munkaerő, mint kihívás az első pontunk. A határ közelsége eléggé megnehezíti a dolgukat, hiszen a határ túl oldalán, ha nem is sokkal, de csábítóbbak a lehetőségek az elhelyezkedést nézve. Ez a kicsi épen elég ahhoz, hogy abban a régióban nagy feladat olyan munkaerőt találni, aki szívesen dolgozna az állattenyésztésben, mert mint tudjuk amúgy is ez egy elég nehézkes ágazat ebből a szempontból. Ember még csak-csak lenne, de olyan, akire szívesen rábíznánk jószáginkat és lelkiismeretemen, nem csak a perceknek a múlását figyeli, hanem mondjuk az éppen ellő kocákat. Csak hogy ne legyen egyszerű a dolog az AUDI gyár is körzetükben van, szóval nagy dilemma elé állítja a dolgozót. De ha sikerült embert találni a lapát végére, akkor már termelhetünk is! A tevékenység alapját a szántóföldi növények termesztés, adta amit, mint már említettem a szülők raktak le. A sertés tenyésztést pedig egy újdonság volt a családban. A telepről pár szót. Az ellető húszon két férőhelyes, szóval könnyen kiszámolható, hogy évente ezerötszáz és kétezer darab közötti hízót értékistenek. Elletőjük fűtőlapokkal van felszerelve így megakadályozva az agyon nyomást illetve pozitív irányba billenti át az újszülött malacok amúgy negatív energia mérlegét. Ha esetleg valamik anyuka nem bírna a rá eső feladatok elvégzésével, dajkásítanak. Az állategészségügy náluk fogalom. Hogyan is lenne másképp, egy állatorvos a telep tulaja és vezetője is egyben. Az Anti-biotikumokat nagy precizitással és okszerűen alkalmazzák. Ha sikeresen felnőtt malackánk süldőkén folytatja élete, ezentúl már rácspadlón szintén fűtéssel ellátott kutricákban. Hízó korára viszont már le kell mondania erről a számunk luxusnak tűnő dologról. A választott malacszám sem lehet rossz, ha így gondoskodnak róluk. 14, ehhez nem is kell kommentár. Ha végig nézzük, akkor jól láthatjuk, hogy mindent megtesznek a siker érdekében és maximálisan odafigyelnek, amit ki is emelt előadónk, hogy ezen áll vagy bukik a siker, jelen esetben a haszon és a genetikáról még nem is beszéltünk. Most sincsenek rossz helyen ,de fejleszteni ők is szeretnénk. Ha a sertés akkor Dánia mivel ma Európa a vezető nagyhatalmon bármiről is legyen szó a sertés létet illetően. A terv, hogy a Dán genetikát fogják behozni Magyarországra, de elsősorban az ő saját telepükre, de mivel ők sem most jöttek a falvédőről, minden egyes az ő állataluk (Dánok) kitenyésztett sertés utóda után liszensz díjat úgy nevezetett ROYALITIT kell fizetni, evvel honorálva az ő munkájukat. A jövőt tekintve ez az első lépés, továbbá szeretnének gyakornoki programokat indítani első sorban diákoknak a megfelelő képzettségű munkaerő pótlása érdekében.
A Fiatal Gazdák soraiból most Matesz Marcellt választottam ki, aki a családi gazdaságot a Mateszagrár Kft-t mutatta be nekünk. Első sorban szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak. Területeik Somogy megyében Kaposfőn és annak húsz kilométeres vonzás körzetében találhatóak, ezen belül Kiskorpád, Kisasszond és Gigén. A mezőgazdasági tevékenységet még Marci nagypapája kezdte el. Ekkor még a meghatározó tevékenység az állattartás volt. Évente mindegy száz darab hízót adtak el. Az állomány takarmány igényét hét hektár szántó területről fedezte. A gazdaság fejlesztéséhez a kárpótlási jegyek adtak egyenes utat. 1996-ban Marci apukája átvette az egész gazdaságot, ekkor már negyven hektáron folyt a termelés. Vetésforgót tekintve az eddig is megszokott, búza kukorica, napraforgó és a repce. Mindezt nem a legjobb adottságú területeken. Szántóik értéke 6-15 aranykoronáig terjed. Gépesítésre pillantva az első gép, amit még a nagyszülők vásároltak egy Mtz 50-es volt, ami mai napig szolgálj, a gazdaságot 90-es években pedig az egyel modernebb testvér követte egy 82-es. Ezeket kiegészítette egy Zetor, Rába 250, majd egy Landini típusú erőgép. Ha megtermeltük, akkor arassuk is. Első lehetőségül egy E514-es volt, ami leváltott egy új Claas Medion 330. Időközben a gazdaság mérete kicsit megnőtt. Ma négyszáz húsz hektár áll a rendelkezésükre, emeltet százötvenen pedig bérmunkát vállalnak. A terület mértével a géppark is megváltozott. Szinte csak is Jhon Deer-ekkel dolgoznak és nem a kis szériákkal. Gépeik egy késze GPS kormányzást segítő rendszerrel is el van látva. A jövőben tervezik a gazdaság fejlesztését mind terület mond pedig a precíziós gazdálkodás szinvolnalát illetően.

Nyomtatóbarát változat