Georgikon Fiatal Gazda Klub 2017.04.11.

László Anita
Nyomtatóbarát változat

Az idei félévben utolsó alkalommal került megrendezésre a klub. Első sorban a repcéről, ha igényeit tekintjük, a termesztett növények csecsemőjéről, hallhattunk először. Előadónk a Syngentától érkezett, Szabó Gergely személyében. Gergő a Contivo programban dolgozik, ahol a gazdákat látják el tanácsokkal, hogy hogyan is tartsanak lépést az egyre gyorsabb iramban haladó technológiával. A prezentáció egy játékkal kezdődött. Aki kitalálja, hogy mi van, a kivetített képen az kap egy ajándékcsomagot. Találgatott is mindenki lelkesen! A megfejtés mindannyiunk számára újdonság volt. A képen egy szántóföldi permetezők tisztására illetve átmosására szolgáló berendezést láthattunk. A hangsúly nem is a tisztításon, hanem inkább a permetlével szennyezett vízen van. Az eszköz a bele vezetett akár permetlé maradékot vagy akár mosó folyadékot tisztítja meg, de nem akármilyen egyszerűséggel! Működési elve hogy a vizet a nap energiáját használva elpárologtatja, a vegyi anyagok vissza maradnak az alján és a végén csak ezzel kell törülnünk. Ha kíváncsiak vagyunk, hogy is néz ki élőben egy ilyen akkor a Syngenta bemutató, gazdaságába kell ellátogatunk mivel az országban egyedül ott található. A játék után elhelyeztük a repcét a mezőgazdasági termelésen belül. A világ repce termése a legfrissebb adatok szerint (2017) hatvannyolc millió tonna volt ez három százalékkal elmarad a tavalyi terméstől. Az Unión belül erősen növekszik a vetés területe, általában a búza rovására. Magyarország termés átlaga ekkor 3,188 t/ha volt. Az összes vetésterületet nézve hat százalékot tesz ki. Miért is olyan kecsegtető a gazdák számára hogy repcét termesszenek? A válasz igen egyszerű. A kereslet és az ár. Ha kicsit nyitott szemmel járunk, a világban egyből abba botlunk, hogy állami szinten próbálják csökkenteni az üvegház hatású gázok emisszióját. Ennek legegyszerűbb módja, ha az egyik legnagyobb kibocsájtót megkeressük és ott próbálunk tenni valami az ügy érdekében. Jelen esetben ez a közlekedés. A kormány egyre nagyobb százalékot ír elő az üzemanyagok megújuló komponensel történő kiegészítésére. A diesel esetében ez a bio diesel arányra utal ennek pedig a növényi olajok, amit legnagyobb mennyiségben repcéből állítanak elő. (A benzinnél ez a bio etanol aminek a kukoricából nyert alkohol lesz a forrása)  A másik ok szintén felsőbb szinten keresendő. Az EU és ezen belül a Magyar kormány az egyre diverzebb gazdaságokat támogatja ,akik lehetőleg nem kukoricát és búzát termesztenek felváltva hanem akik minél szinsebb vetésváltást tudnak felmutatni. Ennek nagyon jó kiegészítése  a repce. De nézelődjünk kicsit a saját tárcánkban! Ha a sok éves átlagot nézzünk a gabonanövények felvásárlási ária nem a legfényesebben alakultak. Ezzel szemben, ha ügyesen kötünk akár százhúsz forintos kilóáron is túladhatunk repcénket ami egy négy –öt tonnás termés esetén nem is rossz kárpótlás a sok traktorban eltöltött óráért. A másik ok pedig a kiszámíthatatlan időjárás ezen belül is a csapadék. Az időben elvetett és megfelelő előkészített talajba vetett növény gyökere igen mélyre hatol így a száraz időszakokat is képes átvészelni.  Az előadás többi részében egy szimpla termesztés technológiát hallattunk, amiben a megfelelően előkészített, lazított talaj talajt és a szármaradványok szakszerű kezelését emeltük ki.
Második előadónk személyében Zsár Ernő urat tisztelhettük. Ernő Gödöllőn végzett, mint növény orvos. Családi gazdaságban dolgozik otthon, saját alapítása még egyelőre nincs kilátásban. A gazdaság Tabajdon helyezkedik. A földművelés nem új dolog a családban. Már Ernő apukukája is mióta eszét tudja ezzel foglalkozik. Eleinte valódi ló erővel majd egy Mtz-vel, de ne menjünk ennyire előre. Apukája kezdetben 10-20 hold területtel rendelkezett ezen volt szántó, rét, legelő, szőlő és erdő. És mindenek előtt a jószág. Ez mai napig apukája gondolkozása. Az otthoni gazdálkodás mellett volt főállasa, mint gépész és még rengeteg bérmunkát, vállalt. Minden pénzt vissza forgatott a gazdaságba és csak a legszükségesebbet vette ki.  Szóval éjjel nappal dolgozott. Volt rengeteg lehetőség csak ki kellett használni…volt, aki nem tette, ezekből lettek mára Zsárék irigyei. A sok munka meghozta gyümölcsét. 2007-re már 140 hektáron, 2012-re pedig már 230-on gazdálkodtak. Ekkor már 50 db szarvasmarha és ugyanennyi sertés is volt a birtokon. Ennek oka hogy a területek egy része állami bérletből származik, ennek feltétele pedig a jószágtartás volt öt évre a szerződés megkötésétől. Már a gépek terén sem kell szégyenkezniük. A gazdaság motorjaként kettő Fendt szolgál. Emellett szálas takarmány gépsorral és a talajmunkák elvégzéséhez is meglehetősen modern gépekkel rendelkeznek. Nem csak a berendezések modernek, hanem a szemlélet is. Ha megnézzünk Zsárék udvarát három szó jut eszünkbe. Rend, fegyelem, tisztaság.  Ez számomra nagyon nagy tanulság volt. Az eredményes gazdálkodás és a siker titkai. A másik pedig a föld szeretete és tisztelete, ami nélkül nem is lehet.

Nyomtatóbarát változat