Szent István Egyetem Budai Campus Fiatal Kertész Klub 2016.03.01.

László Anita
Nyomtatóbarát változat

Szaládi Krisztina - gombatermesztő
Szent István Egyetemen végzett állattenyésztő mérnökként. Tanulmányai után munkahelykeresés következett, majd alkalmazottként helyezkedett el. E folyamat során első kézből tapasztalta a férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenséget és a nemi szegregációt. Mindezek hatására döntött úgy, hogy megpróbál saját lábra állni és 2014-ben megpályázta és elnyerte a fiatal gazda pályázatot. Kacsa tenyésztéssel szeretett volna foglalkozni, de az élet úgy hozta, hogy végül gombatermesztésbe kezdett.
Saját vállalkozása indítása előtt felmérte lehetőségeit, különböző gombatermesztőkkel konzultált, végül döntött és 100 m2-es faházat építtetett, amiben shiitake gombát termeszt. Mivel termesztőháza egylégterű, a piac azonban folyamatosan igényli a friss gombát így a szakaszos telepítés is egy légtérbe történik, így több generáció van egyazon légtérben (ami a gombatermesztésben szokatlan mivel növeli a fertőzések kialakulásának esélyét) a folyamatos szedhetőség érdekében.
A fiatal gazda pályázaton elnyert összeget a termesztőház felépítésére és a berendezésre fordította. Fa polcokon vannak elhelyezve a 8kg-os gombazsákok. Ezek a polcok háromszor, négyszer újrahasznosíthatóak, de utána újat kell venni. A gomba számára biztosítandó optimális környezeti feltételeket (hőmérséklet, páratartalom) egyegyedi készítésű gép látja el, mely árammal működik.
Eladás: mindig annak a cégnek adja el a gombát, akitől az alapanyagot vásárolja. (integrátor).
Kistermelőként jelenleg épp annyi bevétele van amennyi kiadása, de szeretné majd a további házakkal kiegészíteni a termesztést.

Szarvas Zoltán – TIMAC Agro – Növénytáplálás a gyakorlatban
Mit tehetünk érte?Az szántóföldi növénytermesztésben a megfelelő termésmennyiségek elérésének az ember által szabályozható három alappillére a  (1) megfelelő genetikával rendelkező fajta megválasztása(2) a növényvédelem és a (3) tápanyagutánpótlás. Ezen három tényező közül a tápanyagutánpótlás az amire a gazdák többsége nem fordít fontosságához mérten elegendő figyelmet. Az utóbbi időben, hazánkban a tápanyagutánpótlásban nagy visszaesés volt tapasztalható, a hatóanyagok használata 10-15%-ra csökkent. A tápanyagutánpótlás megkezdése előtt nélkülözhetetlen feladat a talajvizsgálat, hiszen ennek hiányában nincs is mire alapoznunk a hatóanyagok kijuttatását. Sajnálatos módón azonban a termesztők sokszor elhagyják ezt a vizsgálatot. Holott az egyik legfontosabb lépés a vetés/ültetés előtt, mivel még sokszor egy területen belül is eltér a talaj tápanyagtartalma.
A termesztés céljai: mennyiséget produkálni a megfelelő minőségben kielégítő termésbiztonság mellett (ez utóbbi sajnos kiszámíthatatlan az időjárás miatt, azonban a fentebb említett mindhárom alappillér biztosításával a kockázat mértéke csökkenthető)
Termesztést befolyásoló körülmények:
1. Talaj: adottságok, kötöttség, pH (nagyban befolyásolja a tápanyagok felvehetőségét) -> egyre nagyobb veszély a talajok elsavanyodása a nem megfelelő tápanyagutánpótlás miatt. Pozitív csapadékmennyiség és a kálcium kimosódás hatással van a talajok elsavanyodására. A túlságosan humuszos talajokon nagyobb víztartalom mellett is jelentkeznek az aszálytünetek.
2. Növény: növények fajlagos tápanyagigénye, fenológiai fázis, elővetemény hatása.
3. Időjárás, klíma: csapadék mennyiség, hőmérséklet.
4. Agrotechnika: talajművelés, ami biztosítja a tápanyagok jobb felvételét és a tápanyagutánpótlással egy időben végezhető.
A tápanyagutánpótlásban ma már olyan újabb trendek állnak a rendelkezésünkre, mint:
- Az ember által nem szabályozható klímához alkalmazkodás céljából, hatékonyabb a fejtrágyával kijutatott tápanyagok
- Intenzív technológiák, mint a biostimulátorok (de ezek nem helyettesíthetik a tápanyagokat).
- Egyre jobban terjedő a folyékony műtrágyák, melyekkelpróbálják minél költséghatékonyabban végezni a tápanyagutánpótlást (preciziós tápanyagutánpótlás), mely a környezetet is kímélik, mivel csak oda, és csak annyi tápanyagot juttat ki amennyi szükséges.
Hazánkban még elég nagy az elmaradás a tápanyagutánpótlásban, jelenleg a gazdák többet költenek növényvédelemre, mint műtrágyákra, azonban Szarvas Zoltán előadásából jól látszik, hogy mekkora potenciál van a megfelelő tápanyagutánpótlásban a szántóföldi növénytermesztés biztonságának növelése végett.

Nyomtatóbarát változat