Szent István Egyetem Fiatal Gazda Klub 2016.03.07.

László Anita
Nyomtatóbarát változat

Első előadó Simon Attila, Hatvan
Téma: Öntözési rendszerek, belvizes területhasználat

Az öntözési múltja megegyezik a kezdeti mezőgazdaság megjelenésével. Az ókori parasztok korán rájöttek az aszályos területek öntözésének fontosságára és rohamos fejlődésnek indította azt. Kezdetben a folyók közelében, tavak, vízlelő területek környékére települtek növénytermesztési célzattal, ám, ahogy fejlődött az akkori technika később lehetővé tették öntözőcsatornákkal a távolabbi elhelyezkedést is.

A mai modern öntözést nagyban befolyásolja a területi adottság, annak kitettsége, felszíne, éghajlati jellemzői továbbá, mint biológiai tényező a növényzet faja, fajtája is közrejátszik. Továbbá érdemes megemlíteni a gépesítést és a technológiát, mely sokban segíthet a precíziós gazdálkodásban a terméshozam megnövelésére. Különböző mérési módszerekkel megbizonyosodhatunk az optimális kijuttatható öntözővíz mennyiségére és az öntözést kitöltő idő szükségességére.

Globális szinten nagyon eltérő öntözési technológiával találkozhatunk. Az USA-ban cirkuláris rendszerrel akár a sivatagi homokban is kiválóan termeszthetők növények a magasfokú technológia miatt, míg Keleten manapság is kézi munkaerővel végzik azt.
Napjainkban a mezőgazdasági termények mindössze 20%-a kerül ki öntözött területről. Az öntözés azonban nem csak jelentős összegű beruházást, hanem nagyfokú szervezettséget is igényel, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az egy-egy öntözőtelephez tartozó gazdálkodók sok esetben nem tudnak hatékonyan együttműködni. A rendszerváltás előtt a jelenlegi többszöröse volt az öntözés alávont a termőterületek aránya. Akkoriban az ehhez szükséges csatornahálózat szakszerű fenntartása és bővítése is hozzájárult az öntözött területek növeléséhez. Az öntözési technológiát tekintve mindmáig a legelterjedtebb a csévélődobos öntözőberendezésekkel végzett esőztető öntözés. Míg a rendszerváltás előtt a hazai gyártású csévélődobos öntöző rendszerek mellett csak a nagy múltú nyugati gyártók (Bauer, Beinlich) eszközeivel dolgoztak a gazdaságok, addig napjainkban ugyanezen márkák mellett már számos más gyártó termékei is elérhetők.

II. előadó – Ecseri Fazenda Farm
Téma: Homoktövis termesztés

Az Isaszeg és Dány között elterülő kisüzemi működésű Ecseri Fazenda Farm idilli környezetben található és családias légkörben gazdálkodnak. A Farmon megtalálható mind az állattenyésztés, ahol baromfi és sertés állomány ténykedik az istállókban, mind a növénytermesztés, mint kisebb parcellájú kalászosok és kiskerti növények, emellett főprofiljuk a homoktövis termesztés. Ez a fajta irányultság viszonylag fiatal kezdeményezés és kizárólag ökológiai körülmények között termesztik azt.  Jellemzője, hogy apró kis narancssárga bogyói nem csak kertünket díszíti, de igen magas vitamin tartalma miatt az egészségünkre is jó hatással van .Az Északi és Keleti tenger partján ahol a homokos partok lejtőinek és dűnéinek a megkötésére is használják erős gyökere miatt ,tengeri kereszttövisnek is nevezik. A cserjének vékony ágai és keskeny 5-8 cm hosszú levelei vannak, majd ezek között nyílnak márciusban az apró kis sárga virágok. Ha kertünkbe szeretnénk homoktövist ültetni, szerezzünk be egy termős és egy porzós növényt, mert csak a termős növények hoznak majd termést. Magas C-vitamin tartalma miatt igen közkedvelt gyógynövény lett ismét, remek gyümölcstea készíthető belőle. A kert legnaposabb részébe ültessük a növényt, amely leginkább a homokos talajon érzi jól magát. Ha van ismerősünk, akinek a kertjében van homoktövis elég, ha elkérünk pár dugványt, majd ezeket tegyük nedves homokba, amíg gyökeret nem eresztenek, végül ültessük ki a gyökeres dugványokat a kertbe. Magról nem érdemes a szaporítással foglalkozni, mert nagyon időigényes és körülményes. A bogyókat rögtön fel kell dogozni, tárolni csak fagyasztva érdemes őket.

Nyomtatóbarát változat