Szent István Egyetem Fiatal Gazda Klub 2017.03.07.

László Anita
Nyomtatóbarát változat

2017 tavaszi félévének első Fiatal Gazda Klub eseményén ismét 3 előadó témájával lehettünk gazdagabbak a gödöllői Szent István Egyetemen. Az estet Zeke Tamás Fiatal Gazda pályázat nyertes, állattenyésztő, kistermelő nyitotta. Tamás az előadását jól átgondolva és összerakva először életpályájával kezdte témáját. Motivációja családi indíttatás volt, illetve egy nagyapai föld örökség. Számára mindig is fontos volt az értékteremtés. Gazdasága 60 hektár földet ölel magába melyben a bérmunka is benne van. 17 tehénnel illetve annak szaporulatával is foglalkoztak. Gazdaságuk fő célja a közvetlen értékesítés, leginkább füstölt áruval, adalékanyagok nélkül. Tudta, hogy mivel bio termékekkel foglalkozik, így a réteg is kisebb lesz, aki keresni fogja termékeit mivel színben, kinézetben is másabb a bolti termékekhez képest, ezért Tamás próbált minden lehetséges dologgal előrébb jutni áruival. Nagyon jól összefoglalta, hogyan épül fel a közvetlen értékesítés (elsősorban az ő körében de ez bármely másra ráhúzható séma):

1. termék: infrastruktúra, termelés, feldolgozás, értékesítés, pozicionálás

2.pásztói vevőkör: adott a lehetőség, felvevőpiac, de egy kisebb településen nem érhető el nagyobb siker

3. budapesti vevőkör: óriási felvevő piac, viszont nagy konkurencia

4.arculat: hatalmas segítség az áru jobb pozicionálásában

5.eladás: nem elég megszerezni, meg is kell tartani a vevőt.

A közvetlen értékesítésben sok kiadás is szerepel mint pl. az állatok, takarmány, földek kezelése, munkálatok, vállalkozás, megélhetés, viszont számos bevételre is számíthatunk: füstölt áru, élő állat eladás, termény eladás, Tamás esetében állatsimogató (mikor a gazdasága egy ponton lefele ívelt társaival ezzel gyorsan tudtak pénzhez jutni, hogy különböző családi napokra, rendezvényekre, születésnapokra igényesen elkészített karámokkal állat simogatót telepítettek le ideiglenesen). Módszerek, eszközök, hasznos tanácsok: vevőlista, havonta hírlevél (vágások előtt a szállítás időtartalmával, jeles ünnepeken szintén- őszinte, személyen hangvételben, Follow up (utókövetések), Lehetőleg azonnal rögzíteni a rendeléseket. Célcsoportok keresése: gasztrománok, háziasszonyok, minőség alapján választók (maga a termék hozza a vevőt), arculati eszközök (névjegy, honlap). A fentebb leírtak Zeke Tamásnak és gazdaságának termékeinek egy bevált módszere, kisebb átdolgozásokkal bármely más termékre ráhúzható pontok, viszont egyben buktatói is lehetnek a közvetlen értékesítésnek napjainkban.
Következő előadónk Vrancsik András, Fiatal Gazda pályázat nyertes, juhtenyésztő volt. András gyerekkorában sokat járt különböző gazdaságokban, ahol megismerkedett a juhtartással és meg is szerette azt. A családban örökölt egy nagy legelőt(szikes), megfelelően felszerelt istállót, amire fel is vette a Fiatal Gazda pályázatot és mellé vett még 400 darab jerke tokjót. Elmondta, hogy hiába nyerte meg a pályázatot és volt meg mindene éveken keresztül mínuszba termelt a gazdasága (7-8 év után volt gazdaságos). Megemlítette, hogy attól függetlenül, hogy ez volt élete célja egy gazdaság mindig ráfizetés lesz. Vagy az állatokkal lesz gond, vagy a mezőgazdasági gépekkel és igenis nagyon idő és emberigényes munka. Gazdasága a hús termékek eladására koncentrálódott, de csak ismerős szinten, nem épített ki vevő kört, mivel messze volt az összes nagyvárostól így az utazás és a szállítás méginkább ráfizetés lett volna a számára. Összefoglalva a téma lényege, hogy sok munka van egy gazdaságban, sokszor ráfizetés lesz és nem feltétlenül tud az ember egy pályázatból egy egész gazdaságot létrehozni. Kell a tanulás, az új tapasztalások és segítség, ha pedig közvetlen termelés a cél, akkor a fent említett Zeke Tamás előadásában elhangzottakat is figyelembe kell venni.
A harmadik előadónk Polgár Ákos, szántóföldi zöldségtermesztő, burgonya-, és hagymatermesztő volt. Ákos 50-90 ha öntözhető területtel rendelkezik. Pontos vetésterülete nem ismert, ahogy a termésátlagok sem. Az értékesítés zöme június és januárra tehetők, az átmenő készlet (import) nem jelentős, illetve hiányosak a gazdaságból a korszerű tárolók kapacitása. Terméseit (burgonya, hagyma) 15 kg, 10 kg, és 1 kg-os kiszerelésekben árusítja. Zöldségek méretei: 60-80 mm 40-50-70
mm. Manapság kevesebb az új és újrakezdő gazdálkodó mégis a belső piaci árakat és trendeket nem csak ők határozzák meg. Mai piac elvárásai, piaci magatartások: elég, de viszonylag kevés termék (külföldön is), közepes árszint (néha emelkedés), nem teljes hibátlan termékekért is harc folyik, a legtöbbször mindenki elégedett (csak a fogyasztó nem), minden évben szerencsevadász termelők felbukkanása lehetséges, input anyagok észrevétlenül megemelkednek, megnő a termelői optimizmus (nem tart sokáig). Kínálatai piac rosszabb -vélhetően a fogyasztók miatt- évről évre. Sok áru vagy csökkenő fogyasztás (nem tisztázott), nyomott árak, magas piaci elvárások (azonnal, sokat, hibátlant, nagyon alacsony árak), fogyasztó elégedett mert olcsóbb mint előző években, ennek ellenére kevesebb a vásárlás. Kereskedők: sokkal olcsóbban adják, kizsigerelik a termelőket. Miért van szükség technológiai fejlesztésre? Mert növelhető a termésbiztonság, termésátlagok, csökkenthetők a költségek, korszerűbb technológia nagyobb termelékenység (bár drága a technológia), közvetlen költségek csökkennek, de összességében nem. Kezeléshez képzett emberek kellenek, magasak a karbantartási költségek, javításuk és üzembiztonságuk. Nem elegendő egyes technológia elemeket kicserélni. Ákos, gazdaságában jó pár év alatt ki tudott cserélni gépeket (pl.: Fendt 310 (24millió HUF), Agricola Italiana vetőgép (6,9 milli HUF), Regent Terrastar Exakta (5,2 millió HUF) Keulmac szártépő (2,7 millió HUF), SAMON rendrerakó (4,2 millió HUF), GRIMME betakarítógép (32 millió HUF), szállítókapacitás fejlesztése (42 millió HUF), osztályozás-válogatás fejlesztése (15 millió HUF), targoncák (6 millió HUF), csomagológépek (25 millió HUF), Fendt 311 (36 millió HUF), = ÖSSZ: 199 millió HUF) , minek köszönhetően a rendszerből kihozható maximális kapacitás kb 1800 tonna hagyma, 1800 tonna burgonya (150-180 kamion). Gazdaságukban egész évben foglalkoztatottak száma: 8 fő, idénymunkások: 4-6 fő, illetve bérmunka szolgáltatások. A volumenekből adódóan Ákoséknál a helyi piacok kiszolgálása nem megoldott. Indirekt módon hipermarket láncokba történő beszállítás történik. Nyomott árak esetén, jobban ragaszkodnak a 27%-al olcsóbb importhoz. Érdekességek: Zöldségtermesztés egyenlete: EU vetőmag + EU technológia + kiváló termesztői környezet + olcsó (?) munkaerő + kisebb szállítási költség (5 ft/kg) > EU vetőmag + EU technológia + megfelelő környezet + magas munkaerő költség + magas szállítási költség.
Remélem sikerült minden kedves Érdeklődőnek új, hasznos információkkal szolgálni.

Nyomtatóbarát változat