Szent István Egyetem Fiatal Gazda Klub 2017.04.04.

László Anita
Nyomtatóbarát változat

A Szent István Egyetem gödöllői campusának második előadása 2017.04.04.-én volt megtartva. Első előadó Sebők László volt, aki szőlészet témában adott elő. László Fiatal Gazda pályázat nyertes volt. Előadásában arról beszélt többek közt, hogy a pályázat a való életben mire volt elég, mire tudta elkölteni a pénzt. Az Egerből származó férni nagyszülei gazdálkodók voltak, a földek és az állatok tőlük öröklődtek. Később ezt a telepet fejlesztette tovább. Fiatalként multiknál dolgozott, és a Műegyetemen tanult, majd egy ismerőse hatására végezte el a szőlész-borász szakképzést. Akkoriban még hobbyként foglalkozott vele. Egy támogatás révén úgy gondolta, hogy mivel rendelkezett már 2 ha földdel így kiváltotta a vállalkozó igazolványt és belekezdett komolyabban a szőlészetbe. Elmondta, hogy ha valaki a pályázaton vagy szőlőtermesztésbe gondolkodik, az első, amire gondolnia kell, hogy ha megtermel valamit, azt kinek fogja értékesíteni. Akkoriban 1 kg szőlő 30 ft volt az egri borvidéken mikor László elkezdte a termelést. Fontos szempont egy gazdaságban az üzem fejlesztése elmondása szerint ezen alapszik sok minden. 5000 tőke /ha-rral dolgozott így magasabb minőségű bort volt képes előállítani. Ez pedig közvetlenül értékesítve lett. Úgy gondolja sok cég azért mert csődbe mert nincs felvásárló piac ezért, illetve nincs kialakított értékesítési piaca a szőlészetnek. Nincsenek pinceszövetkezetek csak pár termelő csoport, akiknek nincs sok tároló kapacitásuk. Ezért a magyarországi szőlőtermelők teljesen ki vannak szolgáltatva a borászatoknak, akik vásárolt szőlőből készítenek bort. Nagy probléma a peronoszpóra és a lisztharmat, ami jelentős károkat okoz. A termelés az eején nem fedezte a költségeket de nem adták fel. Ahogy növekedett a gazdaság egyre több szőlőt tudtak előállítani. A munkának 15-20%-át a lehetséges piacok (szőlő, bor) megszerzése jelentette eleinte. A szőlők parcellákra vannak bontva (34 db) ezekre vette fel a pályázatot is illetve a borkészítésre. Folyamatosan növelték a meglévő 2 hektárt, jelenleg 16 ha van. Először bérelték majd megvásárolták őket. (1ha bérelt ebből.) Saját márkanév létrehozásán dolgoznak most, ebben látja a potenciált. A Fiatal Gazda Pályázati pénz traktorra volt elég amit plusz kertészeti géptámogatással tudott megvenni, illetve 3 ha szőlő területet vett. Mindemellett 20 milliót költött a többi területre. A borászat jövőjét illetően szeretnék ha megmaradna a kézi munkás bor termelés.
A második előadónk Galli Zsolt volt, aki a SYNGENTÁTÓL érkezett hozzánk. Témája pedig a káposztafélék nemesítése volt. Előadásában elmondta, hogy a káposztafélék fogyasztásában egyre több változás történik. Az emberek egyre inkább keresik a frisspiaci zöldségeket. Illetve egyre inkább a változatosság jellemzi a fogyasztókat. A legolcsóbb zöldségféle a káposzta 3-3500 ha-on termesztik őket Magyarországon. A fogyasztásuk viszont sajnos csökken. Manapság az elsődleges cél a jó minőségű vetőmag előállítása, ez már a hibridvonalat is magába foglalja és ami a legfontosabb, a jó csírázóképesség. A SYNGENTA célja, hogy minél tökéletesebb fajtákat fejlesszenek ki. Tökéletes fajta nincs, de a viszonyokhoz képest ideális fajta van. A jó mag előállítása mellett a másik nagyon fontos dolog, hogy a fogyasztónak meg kell felelni (íz, szín, szag, méretek szem előtt tartása). Probléma, hogy mindenki zöldéget akar venni és nem pedig egy konkrét fajtát vagy egy konkrét termelő termékét keresi. Sajnos a piacokon ez nincs megkülönböztetve, főleg nem a multikban. El lehetne menni speciális irányokba, mivel a megkülönböztethetőség nagyon fontos. A nemesítéshez nagyon széleskörű genetikai bázist kell létrehozni, ami évtizedes munka (generációról generációra épül). Lényegében egy saját génbank létrehozása a cél. Ha ez megvan fontos láncszem a marketing, ami ismeri az aktuális piaci trendeket, létre kell hoznunk egy úgynevezett termék profilt hogy hogy kell kinéznie annak a fajtának amit elő akarunk állítani (akár több 10 év múlva is). Ez egy nagyon komplex dolog, amivel olyan dolgot hozunk létre ami 5-10 év múlva eladható lesz a piacon. Manapság legtöbbször ez csak egy új rezisztens növény hozzáadását jelenti. Ha szükséges új rekombinációkat kell létrehozni, ezt követően kezdődik a vonalnemesítés, egyed szelekcióval. A káposzták idegentermékenyülő növények, tehát a méhek végzik a megtermékenyítést. Bár sajnos a káposztafélékben kialakult egy ellenállás. Ezek az úgynevezett S allélek, amik ezért felelősek. Saját pollen nem tud saját pollentömlőt hajtani ezért nem tudja a megtermékenyítést végrehajtani ezért
van szükség idegen pollenre. Ez az öninkompatibilitás. Egy növényben sikerült a kompatibilisséget kialakítani, erre is van lehetőség. Így önállóan is képes magot hozni. Régen ezzel nem foglalkoztak, de manapság már inkább ezzel is kísérleteznek. (Régen egymást termékenyítették, a család közösen végzi a beporzást). A legidőigényesebb feladat a genetikailag tiszta vonalak előállítása. Ez minimálisan 6 évet vesz igénybe. Ez azt jelenti, hogy ha 2 fix vonalat keresztezünk akkor kapunk egy F1 hibridet. Ebből feltételezzük, hogy heterózis hatás jön létre. Ha egy F1 nemzedéket öntermékenyítünk, akkor az F2 populációban minden növény más és más lesz. Itt lehetőségünk van arra, hogy kiválasszuk a számunkra megfelelő növény egyedet, kiszelektáljuk és öntermékenyítsük, ez lesz az F3 nemzedék, fenntartva a szelekciós nyomást, itt is kiválasztjuk a számunkra megfelelő növényi egyedet. Az F6, F7 generációban eljutunk oda, hogy sorozatos öntermékenyítésekkel az adott vonalunkat fixnek tekinthetjük. Ez genetikailag azt jelenti hogy a beltenyésztettségben a heterózis arány csökken és a homozigóta részarány viszont növekszik. Ezzel genetikailag, beltenyésztéssel egy tiszta vonalat hozunk létre. Ez z idő csökkenthető is néhány esetben. A cég nemesítési irányai: paradicsom, görögdinnye, káposztafélék. (telephely: Ócsa) Karfiolon belül van egy érdekes program, amivel foglalkoznak még, a karfiol gépi betakarítása (10 éves nemesítő munkával be tudták vinni a káposztába a brokkoli hosszú szárát nemesítéssel és sorozatos visszakeresztezéssel sikerült visszakapni a karfiol rózsát). Ezzel lehetővé tették a gép betakarítást. Új nemesítési célok a SYNGENTA-nál: színes karfiolok, színes káposztafélék, (mutáció okozza az elszíneződést), (jelenleg a színekkel még vannak kétséges, de remélhetőleg ez csak idő kérdése), narancssárga mutáció bevitele karfiolba és káposztába (torzsában látszik a legjobban a béta karotinmarkernek lehet használni, vagy egy brand megjelöléséhez. Egészségesebb, több béta karotin van benne), ízfokozások nemesítése ami megkülönbözteti az árut a többitől. Érdekesség: salátakeverékekben azért nem használják a lilakáposztát mert az antocián ízoldékony, kijön a sejtekből és kiveszi a többi zöldségféle ízét valamint be is színezi azokat. Illetve pink káposzta létrehozása, amit még savanyított formában is elkészítettek. Különböző formákat és méreteket is nemesítenek. Egyre nagyobb az igény a kisebb zöldségekre (personal size), amiből inkább többet vesznek mint egy nagyot. Pagoda karfiollal is foglalkoznak és még csúcsos káposztával is.

Nyomtatóbarát változat