Corvinus Fiatal Kertész Klub 2015. október 21.

Nyomtatóbarát változat

Az idei őszi félév első estjén három előadót hallgathattunk meg. Elsőként a hazai burgonyatermesztés jelenlegi helyzetébe nyerhettünk betekintést Polgár Ákos előadásában. A burgonya különleges helyet foglal el a termesztett kultúrák között, hiszen már nem kertészeti kultúra, de nem is egy tipikus szántóföldi kultúra. A világban hozzávetőleg 20 millió hektáron termelnek burgonyát, a főbb termesztők Kína, Oroszország, India és az USA. A termésátlag 16 tonna világátlagban, de a 40-50 tonnás termés is jó minőségben is előállítható a megfelelő technológiai háttérrel. Az EU-ban, Lengyelország, Németország, Franciaország és Anglia a főbb termelők, a szaporítóanyag előállítás pedig Hollandiában a legjelentősebb. Magyarországon jelenleg 15 ezer hektáron termelünk burgonyát. Ákos családja családi gazdaságukban 50 hektáron foglalkozik burgonya és hagyma termesztéssel. A Rába folyó öntéstalaján, Kóny község területein jó adottságok állnak rendelkezésre a hasonló kultúrák termesztéséhez. Itthon a ’70-es ’80-as évek fő fajtái a’Desirée’, a ’Kleopátra’ és a ’Kondor’ voltak. A hazai fogyasztók többsége még mindig a ’Desirée’ típusú burgonyákat keresi a piacokon. Ezzel szemben Nyugat-Európában a sárga héjú fajtákat termesztik nagyobb arányban. A burgonya igen értékes kultúra, emellett nagy ráfordítást is igényel. A hektáronkénti költsége a 2 millió forintot is meghaladja, így nagy termésátlagok és korszerű technológiák mellett lehet jövedelmező a termesztés. A korszerű bakhátkészítő gépek mellett a betakarítás legmodernebb eszközeit is bemutatta előadónk. A napi 1,5-től akár 10 ha-ig is terjedhet a korszerű betakarítógépek területteljesítménye. Ákos elmondta, hogy a termelés mellett rendszeresen kérik fel őket a nemesítők, fajta előállítók, az újabb fajták értékelésére. Évente átlagosan 300 fajta kísérleti termesztésével is foglalkoznak.

Az est második felében a termálvíz hasznosítású korszerű zöldséghajtatásról halhattunk. Elsőként Nagygál János adott elő a hazai geotermikus adottságokról és a termálkutak hasznosítási lehetőségeiről. A hazai geotermikus adottságok európai viszonylatban kiemelkedőek. Ebből adódik, hogy összesen körülbelül 1300 termálkút van az országban, és ezekből majdnem 800 jelenleg is aktívan üzemel. Egy kutat akkor nevezhetünk termálkútnak, ha a felszínre kerülő víz hőmérséklete 30 °C feletti. Az ország délkeleti területein üzemel a legtöbb kút, és itt a legjobbak a kitermelési adottságok. A felszínre hozható víz hőmérséklete a legtöbb kút esetében 71 °C feletti. A termálvíz egyharmada balneológiai, 29%-a ivóvíz célú, 27%-a mezőgazdasági célú hasznosításra kerül. Szentes városa körül 33 termálkút működik. Ezek a kutak nagyban hozzájárulnak a város közintézményeinek és lakásainak fűtéséhez, amellyel jelentős mennyiségű széndioxid kibocsátást spórol meg a város. A másik fő felhasználási területe a termálvíznek a mezőgazdasági hasznosítás. A városban és környékén nagy hagyományai vannak a termálvíz fűtésű üvegházi és fóliasátras zöldség- és dísznövénytermesztésnek. János rávilágított a termálvíz kitermelés jogi hátterének hiányosságaira is, és a visszasajtolásos technológia hátrányaira. Jelenleg nem kötelező a felhasznált termálvíz visszasajtolása.

A téma második felében Bakó Dániel mutatta be családi gazdaságukat. Gazdálkodásuk alapja az 1 hektáros korszerű hajtatóház, ahol étkezési paprika hajtatással foglalkoznak. Teljesen talajnélküli termesztést folytatnak, kőzetgyapotos technológiával, termálvíz fűtéssel. A termálkútjuk 1450 méter mély, 65 °C-os felszíni vízhőmérséklettel. Dániel bemutatta a termesztést támogató informatikai programokat, és a munkaszervezésben tervezett informatikai újításokat is. A növényvédelmet teljes egészében biológiai szervezetekkel oldják meg. A fűtés szabályozását Agrosense meteorológiai szoftver segíti. A vagyonbiztonság érdekében elmondása szerint sajnos ma már szükséges az összes termesztő létesítmény folyamatos biztonsági kamerás felügyelete.

Nyomtatóbarát változat