Második balmazújvárosi látogatásom

Fekete Zsombor
Nyomtatóbarát változat

Második látogatásomat május végén 23 és 24-én tettem meg. Szolnokról indultam kocsival, és az egyszerű útvonal ellenére sikerült Hajdúszoboszló környékén kétszer is rossz irányba fordulni, így majdnem Debrecenbe érkeztem meg. Kis kerülőmnek hála, enyhe késéssel értem oda. Érkezésem után Istvánnal - fogadó gazdámmal - megvitattuk a környék agráriumának helyzetét, majd gyors eligazítás várt rám az aznapi teendőkről.
Aznap gyönyörű idő volt a kukorica húzatásra, amit egy monosem típusú műtrágyaszórós sorközművelővel végeznek. Istvántól megtudtam, hogy a kijutatott plusz tápanyagon, és a mechanikai gyomirtáson kívül a sorközművelésnek fontos szerepe van abban, hogy a talaj közelében lévő kapillárisokat „elvágja” és így csökkentse a talaj vízvesztését. Hozzátette azt is, hogy az öregek mindig mondták neki, hogy egy jó kapálás annyit ér, mint a májusi eső. Aznapi munkám két húszliteres vödör társaságban telt el, amivel a pótkocsin lévő BIG BAG zsákokból vödröztem át a műtrágyát a sorközművelő  tartályába, mivel annak térfogata kisebb mint a műtrágyát tartalmazó zsák így ezt manuálisan kézzel kell az eszközbe juttatni. Ennek folyamata úgy történt, hogy a gépkezelő a tartály kiürülése után odatolatott a pótkocsihoz és így könnyebben bele tudtuk önteni a pétisót. Nagyon hasznosnak találtam azt, hogy itt is megtanultam a gép pontos beállítását, mégpedig a megfelelő mennyiségű műtrágyát, művelési mélységet. Az ebéd nagyon finom házi füstölt kolbász volt, melyet az árokparton a hűvösben ülve fogyasztottam el. Sajnos balmazújvárosi tartózkodásom során nagyon zavaró volt az éppen virágzó nyárfa.  Az első napom nyolc órakor ért véget és az aznapi fáradalmakat most is a Szanka család gyönyörű vendégházának egyik szobájában tudtam kipihenni.
Másnap a reggeli után a másik időszakos teendőt vettük fogadó gazdámmal górcső alá. Ez a kémiai növényvédelmet. Mivel a szántóföldi kultúrák mellett van 3ha meggyes is, így az itt kártevő rovarokat is megvizsgáltuk. Pontosabban a cseresznyelégy volt az, amit kerestünk. István kipróbálta a rovarölő különböző töménységű változatait és ennek hatását vizsgáltuk. A meggyes több pontjában volt kihelyezve feromon- és színcsapda, mely egy ragadós, élénk citromsárga színű papírból és egy kis zacskóból állt, amiben megtalálható volt az említett csali anyag. Egy ábra segítségével kellett megkülönböztetni a többi csapdába esett fajtól. A cseresznyelégynek három jellegzetes színű folt található a szárnyán így könnyen felismerhető. Szerencsére nem volt jele fertőzésnek sem a kontrollban, mely normál töménységű vegyszerrel volt kezelve, sem a kisebb hatóanyag tartalmúval ápolt állományban.  A délelőtt folyamán találkoztam egy növényvédelmi szaktanácsadással foglalkozó szakemberrel, akivel több órás beszélgetésbe elegyedtünk. Szó esett a GMO-ról és egyéb napjainkat érintő fontos eseményről. Délután a szántóföldi kultúrák permetezésének fortélyaival ismerkedhettem meg. Igaz itt a gépet működés közben csak távolabbról figyelhettem meg mivel a vegyszerek kezeléséhez külön engedély kell.
Összegezve második balmazújvárosi kalandomat, megint nagyon sok hasznos információval gazdagodtam melyeket az egyetemen, az iskolapadban nem tudnak nekünk megmutatni, megtanítani.

Nyomtatóbarát változat